A magyar motorker�kp�r gy�rt�s r�vid t�rt�nete:

A magyar motorker�kp�r-ipar sok �vtizedes m�ltra tekint vissza. A felszabadul�s ut�n a kor�bbi tapasztalatok felhaszn�l�s�val elk�sz�ltek a 100-as , a 125-�s , a 250-es Csepelek, az 1950-es �vek m�sodik fel�ben pedig megjelentek a k�zkedvelt robog�k is. A hatvanas �vek k�zep�ig ,szinte m�dos�t�s n�lk�l gy�rtott "nagy" T5-�s Pannonia ut�n 1966 -ban megjelent a P10-es �tmeneti sz�ria. Innen csak p�r l�p�s az 1967 v�g�n bemutatott P20-as. Az elsõ vevõk
1968 tel�n vehett�k birtokukba a rendk�v�l f�rge �tsebess�ges modellt. Alighogy megindult a sorozatgy�rt�s, m�ris �j terveket sz�v�gettek �s val�s�tottak meg a kis�rleti mûhelyben. Ezek egyr�szt a fut� t�pus "csiszol�s�ra", m�sr�szt alapvetõ m�dos�t�sokra vonatkoztak. �gy j�tt l�tre a "f�lbev�gott" P 175, ami val�j�ban a P20 alj�ra �s fele forgatty�stengely�re �p�lt ,�s 175 ccm-es hengerrel 14 LE-t teljes�tett. A hasonl� m�don fel�p�tett ,k�t hengeres , 324 ccm-es P 350 t�pusjelz�sû motor 7000-es fordulaton 32 LE-t �rt el. A nagyrem�nyû , korszerû , dinamikus P-sorozat megjelen�se ,egy�ttal a hazai motorker�kp�r-ipar hatty�dala is volt. Ugyanis 1975-ben , k�zponti int�zked�sre , megsz�nt a motorker�kp�r-gy�rt�s Magyarorsz�gon...

Pann�nia TL (1954-1955) Hengerek sz�ma: 1 Henger �rtartalom: 247 ccm Teljes�tm�ny: 10 LE Max.sebess�g: 100 km/h Fogyaszt�s: 3.6 l/100km

Pann�nia TLT (1957-1958) Hengerek sz�ma: 1 Henger �rtartalom: 247 ccm Teljes�tm�ny: 12 LE Max.sebess�g: 110 km/h Fogyaszt�s: 3.8 l/100km

Pann�nia TLF (1959-1961) Hengerek sz�ma: 1 Henger �rtartalom: 247 ccm Teljes�tm�ny: 14 LE Max.sebess�g: 110 km/h Fogyaszt�s: 3.8 l/100km

Pann�nia T1/T2 (1961-1964)

Hengerek sz�ma: 1

Henger �rtartalom: 247 ccm

Teljes�tm�ny: 14 LE

Max.sebess�g: 110 km/h

Fogyaszt�s: 4 l/100km

Pann�nia TLB/T3/T4 (1960-1962) Hengerek sz�ma: 1 Henger �rtartalom: 247 ccm Teljes�tm�ny: 14 LE Max.sebess�g: 110 km/h Fogyaszt�s: 4 l/100km

Pann�nia T5 (1964-1975) Hengerek sz�ma: 1 Henger �rtartalom: 247 ccm Teljes�tm�ny: 15-16 LE Max.sebess�g: 110-115 km/h Fogyaszt�s: 4-4.2 l/100km

Pann�nia T5 H (1967-1975) Hengerek sz�ma: 1 Henger �rtartalom: 247 ccm Teljes�tm�ny: 15-16 LE Max.sebess�g: 115 km/h Fogyaszt�s: 3.8 l/100km

Pann�nia T6 (1964-1967) Hengerek sz�ma: 1 Henger �rtartalom: 247 ccm Teljes�tm�ny: 16 LE Max.sebess�g: 115 km/h Fogyaszt�s: 4.2 l/100km

Pann�nia T7 (1964-1967) Hengerek sz�ma: 1 Henger �rtartalom: 247 ccm Teljes�tm�ny: 17 LE Max.sebess�g: 118 km/h Fogyaszt�s: 4.5 l/100km

Pann�nia T8 (1964-196?) Hengerek sz�ma: 1 Henger �rtartalom: 247 ccm Teljes�tm�ny: 18 LE Max.sebess�g: ? km/h Fogyaszt�s: ? l/100km

Pann�nia T9 (196?-196?) Hengerek sz�ma: 1 Henger �rtartalom: 247 ccm Teljes�tm�ny: 18 LE Max.sebess�g: 120 km/h Fogyaszt�s: 4.2 l/100km

Pann�nia P10 (1967-1973) Hengerek sz�ma: 1 Henger �rtartalom: 247 ccm Teljes�tm�ny: 16 LE Max.sebess�g: 115 km/h Fogyaszt�s: 4 l/100km

Pann�nia P10 H (1967-1973) Hengerek sz�ma: 1 Henger �rtartalom: 247 ccm Teljes�tm�ny: 18 LE Max.sebess�g: 110 km/h Fogyaszt�s: 4-4.2 l/100km

Pann�nia P8 (196?-197?) Hengerek sz�ma: 1 Henger �rtartalom: 247 ccm Teljes�tm�ny: 20 LE Max.sebess�g: 120 km/h Fogyaszt�s: 4 l/100km

Pann�nia P9 (196?-197?) Hengerek sz�ma: 1 Henger �rtartalom: 247 ccm Teljes�tm�ny: 18.5 LE Max.sebess�g: 115 km/h Fogyaszt�s: ? l/100km

Pann�nia P20 (1968-1973) Hengerek sz�ma: 2 Henger �rtartalom: 246 ccm Teljes�tm�ny: 23 LE Max.sebess�g: 130 km/h Fogyaszt�s: 4.5 l/100km

Pann�nia P21 (1973-1975) Hengerek sz�ma: 2 Henger �rtartalom: 246 ccm Teljes�tm�ny: 20-22 LE Max.sebess�g: 120 km/h Fogyaszt�s: 4.3 l/100km

Pann�nia P12 (1974-1975) Hengerek sz�ma: 1 Henger �rtartalom: 247 ccm Teljes�tm�ny: 16.5 LE Max.sebess�g: 110 km/h Fogyaszt�s: 4 l/100km

PANN�NIA TL (m�sodik sz�ri�s) A kunhegyesi III. Nagy Bumm-on tal�lkoztunk a k�vetkezõkben bemutat�sra ker�lõ 2. sz�ri�s TL Pann�ni�val �s tulajdonos�val. Amint a fot�kb�l is j�l kivehetõ egy kimondottan j� �llapot�, k�zel eredeti �s legfõk�pp nem vitrinben tartott mocij�val, l�bon �rkezett tulajdonosa a tal�lkoz�ra. A motor �llapota j�l t�kr�zi, a majd' mindennapi haszn�latot, mely szerintem nem felt�tlen�l h�tr�ny m�g egy ilyen koros g�p eset�ben sem. A c�mbõl is kider�l, hogy a nevezett t�pusnak k�t v�ltozata ker�lt a hazai piacra. Az elsõ sz�ria a bemutat�sra ker�lõ g�ptõl legfõk�pp a nyereg �s a h�ts� s�rv�dõ kialak�t�s�ban t�r el. Ezt a "sportos" �s k�nyelmetlen megold�st v�ltotta fel a k�peken l�that�, a k�sõbbi t�pusokra is jellemzõ kialak�t�s. A fot�kon l�that� mocin a legszembetûnõbb eredetis�get �rintõ hi�nyoss�g a h�ts�l�mpa, melynek alkalmaz�sa a mindennapi haszn�latban elker�lhetetlen. Kis t�pus ismertetõ: 1954. �j t�pus� motorker�kp�r ker�lt forgalomba. Ezzel �j korszak kezdõd�tt a hazai motorker�kp�r gy�rt�s t�rt�net�ben, a Pann�ni�k korszaka. A korabeli dokumentumok a k�vetkezõ neveken eml�tik a t�pust: Csepel De Luxe 250 Csepel Pann�nia 250 cm3 TL Pann�nia A "TL" betûk jelent�se "teleszk�p-lengõvilla" jel�l�s�re szolg�lt (?). A TL t�pus a 250-es Csepel jelentõsen tov�bbfejlesztett v�ltozata. Az elõdbõl mind�ssze a motorblokk �s a kipufog�k maradtak meg, de megjegyzendõ, hogy a kuplung meghajt�sa a fogaskerekes �tt�telrõl 3/8"-os l�ncra v�ltozott. Ebbõl ad�d�an - a fõtengely forg�sir�ny v�ltoz�sa miatt - a lendker�km�gnes sem csereszabatos a megelõzõ t�pusokkal. Mûszaki adatok: Ternai Z..: A MOTORKER�KP�R (1958.) Gy�rtm�ny: Csepel Jelz�se: De Luxe 250 Motor rendszere: K�t�temû Hengerek sz�ma: 1 Furat: 68 mm L�ket: 68 mm Hengerûrtartalom: 246 cm3 Sûr�t�si viszony: 6,8:1 Teljes�tm�ny: 10 LE Motorba val� gyertya: Ignis N5 Motor olajz�si rendszere: Kever�k, 1:20 Sebess�gv�lt�s: L�bbal Sebess�g fokozatok sz�ma: 4 �tt�tel a motor �s a ker�k k�z�tt: 1:17,9   1:10,8 1:8,16 1:6,2 Elsõ ker�k rug�z�sa: Teleszk�p H�ts� ker�k rug�z�sa: Teleszk�p (? Lengõvilla) Gumim�ret: 3,25x19 Benzintart�ly ûrtartalma: 15 l (? >18 l) S�lya: 126 kg Legnagyobb sebess�g: 100 km/� �zemanyagfogyaszt�s 100 km-re: 3,5 l Egy LE-re esõ s�ly: 20 kg Literteljes�tm�ny: 40,2 LE

A TL-alapt�pus els� l�nyeges tov�bbfejleszt�si �llom�sa a TLT-t�pusv�ltozat gy�rt�sba v�tele volt. Itt a m�sodik T-bet� a h�ts� meghajt�l�nc tokozott volt�ra utal, melyet a h�ts� himba megfelel� kialak�t�s�val �rtek el �s melyre az akkori l�ncmin�s�gek mellett igen nagy sz�ks�g volt. A motorker�kp�r haszn�lati komfortj�t jav�totta a k�toldali, eszt�tikus form�j� szersz�mdoboz, k�z�l�k egyik a 6-voltos akkumul�tort rejtette mag�ban. Az import szerelv�nyek kiv�lt�s�nak fontos �llom�sai voltak a hazai gy�rtm�ny�, Amal-rendszer� karbur�tor �s a kor�bbi Hella f�nysz�r�t helyettes�t�, szint�n hazai AVF term�k.

Az 1958-t�l gy�rtott TLF v�ltozatn�l (F=fejlesztett) a l�nyeges el�rel�p�s a motor teljes�tm�ny�nek jav�t�sa volt 14 LE-re. A TLF volt a csepeliek legnagyobb darabsz�mban gy�rtott t�pusv�ltozata, exportra (els�sorban a szovjet piacra) is sok ker�lt bel�l�k. A negyedmilli�s PANNONIA sorsz�m megjelen�se is ehhez a t�pushoz kapcsol�dik, mely 1963-ban ker�lt le a gy�rt�sorr�l. A TLF t�pusjel�l�s val�j�ban nem azonos t�pusv�ltozatot takar, az �rt�kes�t�si helyt�l �s a gy�r bels� l�p�seit�l f�gg�en elt�r� kivitel� g�pekkel tal�lkozhatunk. 1961-t�l bevezet�sre ker�lt a T1 t�pusjel�l�s haszn�lata is, mely k�s�bb tov�bbi tagokkal (T6, T7, T8, T9) folytat�dott. L�nyeges �llom�sa volt az F-fejleszt�seknek a 27 mm-es, hazai gy�rt�s� karbur�torok bevezet�se, mely az Egri Finomszerelv�nygy�rban hosszabb id�re megalapozta motorker�kp�r karbur�torok megfelel� min�s�g� gy�rt�s�t. PANNONIA TL-250/B, 247 cm3, 1962  Hosszas bels� vit�k ut�n, ig�nyes luxusv�ltozatk�nt k�sz�lt el 1958-ban a TLT t�pus teljesen burkolt v�ltozata, a TLB modell a Csepeli Motorker�kp�rgy�rban. Megfelel� sz�nkombin�ci�val eszt�tikus l�tv�nyt mutatott, a motoros �s utasa k�ls� v�delm�n ugyanakkor nem sokat seg�tett. Emiatt �s a magasabb �r miatt a teljes gy�rt�si darabsz�m alig haladta meg a h�romezer p�ld�nyt. A burkolt Pannonia els�dlegesen az akkori NDK (N�met Demokratikus K�zt�rsas�g) piac�ra k�sz�lt, �gy tartalmazta az ott ig�nyelt motorikus fejleszt�seket, p�ld�ul a kor�bban �ltal�nosan haszn�lt lendker�km�gnes lecser�l�s�t 60 wattos, egyen�ram� dinam�ra. A nagyobb motorteljes�tm�ny el�r�s�t a TLF t�pusn�l id�k�zben bevezetett 27 mm-es, d�s�t�szivatty�s karbur�tor alkalmaz�sa is seg�tette.

K�ls� form�ban �s szerkezeti r�szletekben is t�bb �jdons�got hoztak a Csepeli Motorker�kp�rgy�rban 1964-t�l gy�rtott T5 (�s az azt k�vet�) t�pusv�ltozatok. A motorok teljes�tm�nye az intenz�v fejleszt�munk�nak k�sz�nhet�en 16 (k�s�bb 18) LE-re n�tt, l�nyeges fordulatsz�m n�vel�s n�lk�l. A kisebb m�ret� ( 160 mm) ker�kagy-f�kdob konstrukci�s kialak�t�sa lehet�v� tette a sokkal biztons�gosabb, egyenes fej� k�ll�k alkalmaz�s�t. A h�ts� rug�stagok el�fesz�t�s�t k�t fokozatban �ll�that�v� tett�k, igazodva a motorker�kp�r egy- illetve k�tszem�lyes terhel�s�hez. A T5 �s k�s�r� t�pusv�ltozatai az 1964-es gy�rt�sbevezet�st�l a gy�r bez�r�s�ig terjed� t�z �v sor�n a termel�si volumen t�lnyom� h�nyad�t alkott�k. Az �ves gy�rt�si darabsz�m nemegyszer meghaladta a 30 ezer motorker�kp�rt.

Fontos el�rel�p�st jelentett a hatvanas �vek m�sodik fel�ben a csepeli motorker�kp�rokn�l a motor zajkibocs�t�s�nak cs�kkent�se. A k�lf�ldi el��r�sokat k�vetve a hazai t�pus-j�v�hagy�si el��r�sok is szigorodtak, k�telez�v� lett a zajszint min�s�t�se is. Kem�ny fejleszt�si munk�t ig�nyelt a k�t�tem�ekn�l oly fontos dinamikus felt�lt�s eredm�nyeinek meg�rz�se mellett egyr�szt a kipufog�si zaj jelent�s cs�kkent�se, m�sr�szt a sz�v�szaj-tomp�t� haszn�lat�nak bevezet�se. A "H" (halk) kieg�sz�t� bet�jel�l�s mindezek alkalmaz�s�ra utal itt �s egy�b csepeli t�pusv�ltozatokn�l is.

PANNONIA P10, 247 cm3, 1967

A Csepeli Motorker�kp�rgy�r fejleszt�i a k�thengeres P20-as modellel p�rhuzamosan, annak tapasztalataira �s egyes alkatr�szeire alapozva, 1966-ban dolgozt�k ki a P10 jelz�s� t�pusv�ltozatot, amely a kor�bbi egyhengeres modellek (T5, stb.) t�pusok ut�djak�nt volt hivatott a P20 egyhengeres "testv�rek�nt" a piacon megjelenni. A n�velt h�t�bord�zat� hengerekkel, a s�r�t�si ar�nyt�l f�gg�en 16 ill. 18 LE teljes�tm�nyt lehetett el�rni, mely 110-115 km/� v�gsebess�g el�r�st tette lehet�v�. A bevezetett m�dos�t�sok ink�bb csak a motorker�kp�r eszt�tikai megjelen�s�re, p�ld�ul a benzintart�ly form�ja, szor�tkoztak. Az 1973-ig tart� sorozatgy�rt�s keret�ben t�bb, mint 40 ezer P10-es motorker�kp�r hagyta el a csepeli gy�rat, d�nt� t�bbs�g�k hazai piacon tal�lt gazd�ra.

A t�pusjel kieg�sz�t� H-bet�je egyszer�en a "halk" sz� r�vid�t�se, a modell azokban a szerkezeti r�szletekben k�l�nb�zik a P10-es alapt�pust�l, melyek a hat�s�gi el��r�sokban akkor �rv�nyes maxim�lis zajszint el�r�s�t tett�k lehet�v�. A v�ltozott szerkezet� kipufog�dobok mellett alapvet� fontoss�g� a szersz�mdoboz "fel�ldoz�s�val" kialak�tott sz�v�szaj-tomp�t� bevezet�se volt. A zajszint m�r�se ugyanis gyors g�zad�s k�zben t�rt�nt, melyre a csak l�gsz�r�vel szerelt motorok intenz�v zajn�veked�ssel reag�ltak. A zajcs�kkent�s hat�kony eszk�zeinek a teljes�tm�ny cs�kken�s�ben m�rhet� �ra volt, ez azonban sz�mottev�en nem rontotta le a motorker�kp�r jellemz�it (v�gsebess�g, fogyaszt�s).

A csepeli gy�r egyhengeres t�pussorozat�nak utols� tagja volt a P12 jel�l�st visel� modell, c�lja a T5H �s a P10H modellek lev�lt�sa volt, els�sorban a gy�r fennmarad�si es�lyeinek jav�t�sa �rdek�ben. Egyes szerkezeti r�szleteit tov�bb egys�ges�tett�k a P20 t�pus�val, p�ld�ul 18"-os kereket kapott el�l-h�tul egyar�nt �s m�r nagyobb h�nyadban �p�tettek be m�anyag alkatr�szeket. A motorok eszt�tikai megjelen�se, k�sz�nhet�en a d�sabb kr�moz�snak �s a sz�nes (els�sorban m�lys�rga) lakkoz�snak, l�nyegesen kedvez�bb volt el�dein�l. A t�pus bevezet�s�nek, mely egyben a gy�rt�s utols� �ve is volt, k�zel 5000 p�ld�nyt gy�rtottak bel�le. Megjegyezz�k, hogy k�l�n�sen gyors fejleszt�si munk�val m�g elk�sz�lt az utols� ut�ni t�pus, a P11 mintadarabja is, ennek gy�rt�sba v�tel�re - a csepeli v�llalat tev�kenys�g�nek fels�bb utas�t�sra t�rt�nt besz�ntet�se miatt - m�r nem ker�lhetett sor.

PANNONIA P20, 246 cm3, 1970

A csepeliek �s valamennyi motort szeret� b�szkes�ge volt �s maradt ez a t�pus. A hatvanas �vek m�sodik fel�ben t�rt�nt nagyl�pt�k� �s egyben utols� t�pusv�lt�s eredm�nye egy k�thengeres, 20 LE feletti teljes�tm�ny�, �tsebess�ges, 120 km/�r�t meghalad� v�gsebess�g� modell lett. A motorker�kp�r jellemz�i mindenben megfeleltek az akkori technikai sz�nvonalat meghat�roz� jap�n m�rc�nek, j�llehet a g�pek teljes eg�sz�ben hazai besz�ll�t�k term�keib�l �lltak �ssze, ami sok esetben rendk�v�li feladat el� �ll�totta a fejleszt�s�rt �s gy�rt�s�rt felel�s�ket. Sem a hazai, sem a k�rnyez� "bar�ti" orsz�gok t�rsadalmi-gazdas�gi adotts�gai akkoriban nem voltak �sszhangban az igen korszer� konstrukci� �s technika mindennapos haszn�lat�val, ez�rt a v�llalat sz�m�ra egyre nehezebb� v�lt a t�pus sorozatgy�rtm�nyk�nt piacon tart�sa. A teljes gy�rt�si darabsz�m nem �rte el a h�t �s f�lezres mennyis�get.

PANNONIA P21, 246 cm3, 1974

1973-ban, teh�t a gy�r utols� �veiben k�sz�lt el Csepelen a sikeres P20 modell fejlesztett v�ltozata, a P21-es t�pus. A fontosabb m�dos�t�sok a hajt�rudak fels� csap�gyaz�s�nak t�g�rg�sre v�ltoztat�s�ra, a teleszk�pvilla olajfoly�s�nak megsz�ntet�s�re (�s egyben gumiharmonik�s kialak�t�s�ra), a sebess�gm�r� k�l�n�ll� elhelyez�s�re �s a v�zszerkezet szil�rds�g�nak jav�t�s�ra terjedtek ki. T�k�s piaci export c�lj�ra "Luxus" v�ltozat is k�sz�lt a P21-b�l. Enn�l a t�pusn�l m�r olyan szerelv�nyek is megjelentek, mint a korm�nyon elhelyezett ir�nyjelz�k, a fordulatsz�mm�r�, az oldalt�sk�k �s a buk�sv�d� cs�. A P21 t�pus gy�rt�si mennyis�ge 1973-74 �vekben �sszesen n�gyezer darab volt.