1903-1909

1903
A 21 �ves William S. Harley �s a 20 �ves Arthur Davidson bemutatja a k�z�ns�gnek az els� Harley-Davidson motorker�kp�rt. A motorker�kp�rt versenymotornak tervezt�k 9,65 cm-es (3-1/8 h�velyk) furattal, 8,89 cm-es (3-1/2 h�velyk) l�kethosszal. A "gy�r" mind�ssze egy 14 n�gyzetm�ter (10x15 l�b) alapter�let� kis fakunyh�b�l �llt, melyre a " Harley-Davidson Motor Company" felirat volt felv�sve. A csapathoz hamarosan csatlakozik Arthur Davidson b�tyja Walter.
William S. Harley �s Arthur Davidson egyik r�gi iskol�skori bar�tja, a Milwaukee-i Henry Meyer megv�s�rol egy 1903-as modellt.

A Chicago-i C.H. Lang megnyitja az els� Harley-Davidson m�rkakeresked�st, ahol �rt�kes�tik az els� h�rom legy�rtott motor egyik�t.

1905
J�lius 4.-�n H-D motorker�kp�r nyeri meg a 24 km-es (15 m�rf�ld) motorversenyt
Chicago-ban, 19:02 id�eredm�nnyel. Ugyanekkor Milwaukee-ban szerz�dtetik a Harley-Davidson gy�r els� alkalmazottj�t.

1906
Milwaukee-ban meg�p�l a Chesnut St., mai nev�n ismert Juneau Avenue �t ment�n az �j 208 n�gyzetm�teres (28x80 l�b) alapter�let� gy�r. Az alkalmazottak l�tsz�ma 6 f�re emelkedik, �s megjelenik az els� motorker�kp�r katal�gus is.

1907
Villiam A. Davidson, Artur �s Walter Davidson b�tyja felmondja csoportvezet�i �ll�s�t a Milwaukee-i vas�ti m�vekn�l, �s csatlakozik a v�llalathoz.

A Harley-Davidson v�llalat szeptember 17.-�n r�szv�nyt�rsas�gg� alakul. A rakt�rk�szlet feloszlik n�gy egyenl� r�szre az alap�t�k k�z�tt, �s az alkalmazottak l�tsz�ma 18 f�re emelkedik. A gy�r m�rete megdupl�z�dik, �s elkezd�dik a viszontelad�k ut�ni hajsza, a c�lter�let New England.

1908
Walter Davidson el�ri a kit�n�nek sz�m�t� 1000 pontot az Amerikai Motorker�kp�r Sz�vets�g �ltal rendezett megb�zhat�s�gi �s min�s�gi versenyen. H�rom nappal a verseny ut�n Walter megd�nti a FAM gazdas�goss�gi rekordot, 303 km-t (188,234 m�rf�ld) tesz meg 3,7 liter (1 gallon) �zemanyaggal (1,25l/100km). A Harley-Davidson megb�zhat�s�g�nak h�re sz�lsebesen terjedni kezd �s megt�rt�nik az els� rend�rs�gi motorker�kp�r forgalomba-helyez�se Detroit-ban.

1909
A 6 �ves Harley-Davidson bemutatja az els� V-Twin motorblokkot. A 811 k�bcentim�teres (49,5 k�bh�velyk) l�kett�rfogattal el��ll�tott motor 7 l�er� lead�s�ra k�pes. A 45 fokban elhelyezett hengerek hamar szimb�lumm� v�lnak a Harley-Davidson t�rt�net�ben. Ugyanekkor megjelennek az els� motorker�kp�r kieg�sz�t�k.

1910-1919

1910
Nyilv�noss�gra hozz�k a m�r j�l ismert "Bar & Shield" logot, melyet egy �vvel k�s�bb a Szabadalmi hivatalban lev�detnek.
Ebben az �vben 7 k�l�nb�z� versenysz�mban, a megb�zhat�s�gi pr�b�kon �s egy�b versenyeken els� helyez�st el�rt versenyz�k H-D motorker�kp�ron versenyeznek.

1911 1929-ig
Az "F-head" motor lesz a Harley-Davidson ig�slova.

1912
Elkezd�dik Milwaukee-ban a Juneau Avenue �ton l�v� Harley-Davidson gy�r �t�p�t�se, mely �talakul egy hatemeletes �p�lett�, ahol a tartoz�kok �s kieg�sz�t�k gy�rt�s�ra egy k�l�n r�szleget alak�tanak ki. Ekkora a H-D keresked�k sz�ma orsz�gos szinten meghaladja a 200-at.
A Harley-Davidson gy�r motorokat export�l Jap�nba, �s ezzel elkezd�dik a k�lf�ldi �rt�kes�t�s.

1913
Megalakul a verseny�gazat szakoszt�ly, �l�n William S. Harley versenym�rn�kkel �s William Ottaway seg�d-m�rn�kkel.

1914
Megjelennek az oldalkocsik a H-D motorker�kp�rokhoz, �s ugyanekkor piacra ker�lnek a kuplung �s f�kped�lok az "F-head" egy, illetve k�thengeres motorokhoz.

A H-D motorv�llalat hivatalosan is bel�p a motorversenyz�sbe. Az els� motorversenyz� a v�llalatn�l William S. Harley. P�r r�vid �v alatt a Harley-Davidson csapata nem hivatalosan a "Bont�brig�d" (Wrecking Crew) becenevet kapja a sport�gban ny�jtott hihetetlen sikerei miatt.

1915
A Harley-Davidson motorker�kp�rok m�r botv�lt�val is megv�s�rolhat�k, melyeken a primer �s szekunder hajt�s ugyanarra az oldalra ker�lnek.

1916
Az Enthusiast foly�irat, a vil�g egyik legr�gebbi �s folyamatosan m�k�d� motoros magazinja megkezdi tev�kenys�g�t.

1917
Ebben az �vben legy�rtott H-D motorok egyharmada az Amerikai Hadsereg r�sz�re ker�l �rt�kes�t�sre. J�liusban meg�p�l a H-D szerel�iskola, ahol a H-D gy�r megfelel� szakoszt�lya katonai szerel�ket k�pez ki.

Elkezd�dik a Harley-Davidson ker�kp�rok �rt�kes�t�se a motorker�kp�r dealer h�l�zat�n kereszt�l. Az alkatr�szek egy r�sz�t Dayton-b�l (Ohio �llam) a Davis Sewing Macine Co. gy�r sz�ll�tja.

Az els� vil�gh�bor� idej�n eladott H-D motorker�kp�roknak t�bb mint a fele az Amerikai Hadsereg haszn�lat�ban ker�l. Az amerikai hadsereg 20.000 motorker�kp�rt haszn�lt a hadsz�nt�ren, melyek k�z�l a legt�bb Harley-Davidson volt. A fegyversz�net al��r�s�t k�vet�en az els� amerikai Roy Holtz tizedes a H-D motorker�kp�rj�n l�pi �t N�metorsz�g hat�r�t

1919
Bemutatj�k a k�thengeres, 600 k�bcentim�teres (37 k�bh�velyk) � hossz�ban fekv� � boxer Sport motort, ami a tengerent�l nagy �rdekl�d�st v�lt ki a k�l�nleges hengerelhelyez�s �s a motor halk j�r�sa miatt.

1920-1929

1920
A Harley-Davidson a vil�g legnagyobb motorker�kp�r gy�rt�j�v� v�lik, 67 orsz�gban t�bb, mint 2.000 keresked� forgalmazza a H-D motorokat.

Leslie "Red" Parkhurst 23 sebess�gi rekordot d�nt meg az 1000 k�bcentim�teres (61 k�bh�velyk) motorker�kp�rj�val. Ebben az id�ben elkezdt�k haszn�lni a "hog" becenevet. Minden H-D versenyz� a megnyert futam ut�n, a tiszteletk�rt egy malaccal teszi meg, ami a csapat kabal�ja lesz.

1921
Megjelenik az 1213 k�bcentim�teres (74 k�bh�velyk) motorblokk a JD �s FD modellekhez. Ek�zben a H-D mind a nyolc nemzeti motorverseny "National Championship" r�sztvev�je.

1925
Minden H-D modellt ell�tnak csepp alak� �zemanyagtart�llyal �s meghat�rozz�k a k�s�bbi modellek alapvet� k�ls� megjelen�si st�lusjegyeit. Joe Petrali a Harley-Davidson legsikeresebb "Dirt-Track" versenyz�je �s r�vid id�n bel�l minden id�k egyik legsikeresebb versenyz�jek�nt v�lik k�zismertt�.

1926
Ism�t elkezdik az egyhengeres motorok �rt�kes�t�s�t 1918-�ta. Az "A", "AA", "B" �s "BA" modellek oldalszelepelt �s fel�lszelepelt v�ltozatban is megv�s�rolhat�k.

1928
Az els� "two cam" k�t vez�rm�tengellyel ell�tott motorblokk piacra ker�l a "JD" modellekben. A motorker�kp�r 140-160 km/h (85-100 m�rf�ld) sebess�gre k�pes. Az �sszes H-D modellt els� f�kkel szerelik fel.

1929
A "D" modellt ell�tj�k a 737 k�bcentim�teres (45 k�bh�velyk) V-twin motorblokkal, melyet k�s�bb Flatheadnek neveznek el. A motorblokk annyira megb�zhat�nak bizonyul, hogy annak k�l�nb�z� v�ltozatait 1972-ig haszn�lj�k a k�l�nb�z� H-D modelleken.

1930-1939

1930
Bill Davidson a Jack Pine megb�zhat�s�gi versenyen 1000 pontb�l � 997 pontot �r el. Minden egy�ni kateg�ri�ban els� helyet nyert versenyz� H-D motorker�kp�rral versenyzik.

1931
Az "Indian" (Hendee Manufacturing) motorker�kp�rgy�r kiv�tel�vel megsz�nik a Harley-Davidson �sszes versenyt�rsa. 1953-ig csak ez a k�t motorker�kp�r-gy�rt� c�g m�k�dik az Egyes�lt �llamokban.

1932
A 737 k�bcentim�teres (45 k�bh�velyk) h�romkerek� motorker�kp�r megkezdi 41 �ves sikersorozat�t, mint k�zkedvelt rend�rs�gi �s kereskedelmi g�pj�rm�. Joe Petrali 5 �ven kereszt�l sorozatban nyeri az AMA �ltal rendezett Nemzeti Bajnoks�got.

1933
Az "art-deco" sas dekor�ci� elfoglalja a hely�t az �zemanyagtart�lyon, ami a tov�bbiakban a formatervez�s �s dekor�ci� meghat�roz� eleme lesz, mely al�l kiv�telt csak az egyedi megrendel�sek jelentenek. A st�lusv�lt�st a s�lyos gazdas�gi v�ls�g miatt kialakult alacsony motorelad�sok pozit�v �szt�n�z�se indokolta.

1935
Jap�nban a Harley-Davidson enged�ly�vel megalakul a Sankyo Co. motorker�kp�r gy�r, ahova a H-D sz�ll�tja a motorgy�rt�shoz sz�ks�ges g�pparkot, berendez�seket �s eszk�z�ket. Ennek eredm�nyek�nt legy�rtj�k az els� Rikuo nev� motorker�kp�rt.
Joe Petrali a H-D motorker�kp�rj�val megnyeri az AMA �ltal megrendezett nemzetk�zi "Dirt Track" bajnoks�gon mind a 13 els� helyez�st, �s ugyanekkor n�gy rekordot is megd�nt.

1936
Piacra ker�l a fel�lszelepelt, 1000 k�bcentim�teres (61 k�bh�velyk) "EL" modell. A megn�velt l�er� �s kiemelked� st�lusv�lt�s, valamint a szelepfed�l k�zfejhez hasonl�t� form�j�nak k�sz�nhet�en hamar megkapja a "Knucklehead" becenevet. Ugyanebben az �vben legy�rtj�k az els� 1311 k�bcentim�teres (80 k�bh�velyk) motorblokkot is.

1937
Meg�rkezik a "WL" t�puscsal�d. Joe Petrali a m�dos�tott 1000 k�bcentim�teres (61 k�bh�velyk) fel�lszelepelt motorker�kp�rj�val, 219 km/h (136.183 m�rf�ld) sebess�g el�r�s�vel rekordot d�nt, �s ugyanezen a napon megd�nti a 737 k�bcentim�teres (45 k�bh�velyk) rekordot is.

1938
Jack Pine Gypsies M.C. motoros klub megtartja az els� "Black Hills Rally"-j�t Sturgisben.

A "Daytona 200" bajnoks�gon az 5,15 km (3,2 m�rf�ld) hossz� tengerparti p�ly�n Ben Campanale sorozatban k�tszer els� helyez�st �r el H-D WLDR motorker�kp�rj�n.

1940-1949

1940
Babe Tancrede a "Daytona 200" bajnoks�gon els� helyez�st �r el H-D WLDR motorker�kp�rj�n.

1941
Amerika bel�p a II. vil�gh�bor�ba. A kereskedelmi motorgy�rt�st felf�ggesztik, a gy�rt�s katonai felhaszn�l�sra �ll �t. A szerviziskol�ban ism�t katon�k t�ltik meg a padokat.
Megjelenik az "FL" sz�ria.

1942
A hadsereg r�sz�re gy�rtott motorker�kp�rok mellett legy�rtj�k a sivatagi haszn�latra specializ�lt, boxer motoros XA750 modellt. Az �szak-Afrikai kivonul�s ut�n felbontj�k a szerz�d�st, �sszesen 1011 db XA modellt gy�rtottak le.

1943
A Harley-Davidson megnyeri az els� "E" kit�ntet�st a hadseregt�l a hadsz�nt�ren bizony�tott kiv�l�s�ga miatt. Sokak ez alkalommal bizonyosodtak meg a Harley-Davidson kiv�l�s�ga fel�l, amit nem feledtek el hazat�r�s�k ut�n sem.

1945
A II. vil�gh�bor� befejez�dik, ekkorra a Harley-Davidson 90000 WLA modellt gy�rtott le katonai haszn�latra. A H-D gy�r novemberben visszat�r a kereskedelmi modellek gy�rt�s�ra.

1946
Bemutatj�k a 737 k�bcentim�teres (45 k�bh�velyk) Flathead WR t�pus� versenymotort, mely a legjobbnak bizonyul azok k�z�l, amit valaha �p�tettek.

1947
Az �vi dealer tal�lkoz� r�sztvev�i egy "titkos" vas�ti utaz�son vesznek r�szt, ami az �j Capitol Drive-i telephelyen �r v�get. A telephelyen kor�bban egy l�gcsavargy�r volt, amit a h�bor� alatt �ll�tottak �zembe. Az elk�sz�lt gy�rat szerel��zemk�nt hasznos�tj�k, �s innen k�ldik �t az elk�sz�lt alkatr�szeket a Juneau Ave sug�r�ti telephelyre �sszeszerel�s c�lj�b�l.

A Harley-Davidson megkezdi a klasszikusnak min�s�l� fekete b�rdzsekik �rus�t�s�t.
Jimmy Chann sorozatban 3 alkalommal ker�l ki gy�ztesen az AMA nemzeti bajnoks�gon.

1948
�j von�sokkal b�v�ltek az 1000 k�bcentim�teres (61 k�bh�velyk) �s 1213 k�bcentim�teres (74 k�bh�velyk) motorok, bele�rtve az alum�nium hengerfejeket �s hidrot�k�ket is. Szint�n �jdons�g a kr�mozott szelepfed�l alakja is, mely egy darabb�l k�sz�lt �s legink�bb egy s�tem�nyes tepsire hasonl�tott, ez�rt a "Panhead" becenevet kapta.
Elkezd�dik az amerikai k�nny�s�ly� motorker�kp�rok gy�rt�sa az "S" modellel, mely k�l�nb�z� v�ltozatait 1966-ig forgalmazz�k.

1949
Megjelenik a hidraulikus els� villa az �j Hydra-Glide modellen.

1950-1959

1950
Larry Headrick els� helyez�st nyer az AMA nemzeti bajnoks�g "Dirt Track" futam�n.
A 24 futamb�l �ll� bajnoks�gon a H-D motorker�kp�ron versenyz�k 18 futamot nyernek, �s 6 �j rekordot �ll�tottak fel.

1952
A Brit sportmotorok hazai �rt�kes�t�s�nek ellens�lyoz�sak�nt megjelenik a "K" modell oldalszelepelt, tov�bbfejlesztett motorral �s v�lt�val felszerelve, melyb�l k�s�bb kifejlesztetik a Sportster modellcsal�dot.

1953
A Harley-Davidson fenn�ll�s�nak 50-ik �vfordul�j�t �nnepli. Megalkotnak egy k�l�nleges logot, mely tartalmaz egy "V" bet�t a motor jelk�p�re, egy s�vot benne a Harley-Davidson felirat, valamint alul �s fel�l az "50 �v" �s az "Amerikai gy�rtm�ny" felirat. A logob�l k�sz�lt egy med�l v�ltozat, mely felker�l minden 1954-es modell els� s�rv�d�j�re.

A Hendee Manufacturing az Indi�n motorker�kp�r-gy�rt�ja kivonul a piacr�l, �gy az Egyes�lt �llamokban a Harley-Davidson marad az egyetlen motorker�kp�r-gy�rt� v�llalat a k�vetkez� 46 �vben.

1954
Joe Leonard "Dirt Track" versenyz� megnyeri az AMA nemzeti bajnoks�got. A k�vetkez� 8 �ven kereszt�l a nemzeti bajnoks�g els� helyezettjei mind Harley-Davidson motorker�kp�ron versenyeznek.

1955
A H-D versenyz�k ett�l az �vt�l kezd�d�en 7 �ven kereszt�l a "Daytona 200" futamon folyamatosan els� helyez�st �rnek el. A gy�zelmek megoszlanak Brad Andres, Johnny Gibson, �s Roger Reiman k�z�tt. Mindannyian "KR" modellen versenyeznek.

1956
Az �j, fiatal szt�r Elvis Presley a m�jusi Enthusiast magazin c�mlapj�n, a saj�t Harley-Davidson "KH" modellj�n �lve szerepel.

1957
A motoros t�rsadalom megismeri az �j modellt a Sportstert, mely fel�lszelepelt, 901 k�bcentim�teres (55 k�bh�velyk) motorblokkal mutatkozik be. A k�z�ns�gt�l hamarosan megkapja a "Superbike" nevet, s ezzel megsz�letik egy �j Harley-Davidson legenda.

1958
Megjelenik a h�ts� f�k �s a hidraulikus h�ts� leng�scsillap�t� az �j Duo-Glide-on.
Racer Carroll Resweber els� helyez�st nyer az AMA nemzetk�zi bajnoks�gon.

1990
A Fat Boy k�zvetlen�l a bemutat�sa ut�n a motorok formatervez�s�nek modern legend�j�v� v�lik.

1991
York-ban (Pennsylvania �llam) elk�sz�l a 31 milli� doll�rt �r� korszer� f�nyez��zem, mely teljes m�k�d�s�t 1992-ben kezdi el.
Bemutatkozik a Dyna modellcsal�d az FXDB Dyna Glide Sturgis-el.

1992
A Harley-Davidson kisebb r�szesed�st szerez a Buell motorker�kp�rgy�rb�l. Erik Buell �szt�n�zte a gy�rat, hogy H-D Sportster motorblokkal felszerelt amerikai sportmotorokat gy�rtsanak.

1993
Harley-Davidson fenn�ll�snak 90-ik �vfordul�j�t �nnepli Milwaukee-ban. A motoros-par�d�n 100.000 motoros vesz r�szt.

1994
A Harley-Davidson bel�p a Superbike versenyz�sbe, a folyad�kh�t�ses DOHC rendszer� VR1000 motorj�nak bemutat�s�val.

1995
Bevezetik a klasszikus st�lus� FLHR Road King modellt.
Az Electra Glide Ultra Classic modellt els�-injektorral szerelik fel.

1996
Megny�lik a tartoz�kokat �s kieg�sz�t�ket eloszt� k�zpont Franklin-ben. 1997-re az eg�sz rakt�rk�szlet ebbe a 2322 n�gyzetkilom�ter (250.000 n�gyzetl�b) alapter�let� �p�letbe ker�l, a kor�bbi Juneau Avenue-i telepr�l.

1997
Milwaukee-ban a Capitol Drive-on l�v� gy�r�p�let mellett egy 2015 n�gyzetkilom�ter (217.000 n�gyzetl�b) alapter�let� Term�kfejleszt�si K�zpont ny�lik, ami Willie G. Davidson nev�t viseli, aki az egykori c�galap�t� William A. Davidson un�k�ja.

A Capitol Drive-on �zemel� gy�r n�veli kapacit�s�t az�ltal, hogy a Menomonee Falls-ban megv�s�rolt �zemben �thelyezik �t az FL motorblokkok �s sebess�gv�lt�k gy�rt�s�t. A Sportster motorblokkok �s v�lt�k, valamint az alkatr�szek gy�rt�si helye nem v�ltozik.
Az �j 3065 n�gyzetkilom�teres (330,000 n�gyzetl�b) gy�r Kansas City-ben legy�rtja az els� Sportster motort.

1998
A H-D fenn�ll�s�nak 95-ik �vfordul�j�t �nnepli Milwaukee-ban, ahol 140.000 motoros par�d�zik. Megny�lik az els� k�lf�ld�n l�tes�tett �sszeszerel� �zem Manaus-ban, Braz�li�ban.
A Harley-Davidson felv�s�rolja a fennmarad� tulajdonr�szt a Buell Motorcycle Company motorgy�rt� v�llalatb�l, �s a gy�r �l�re kinevezi Erik Buell-t eln�knek.
1999 A motorblokkot minden 1999-es �vj�rat� FL �s FXD modellen lecser�lik Twin Cam 88-as t�pusra. A Buell gy�r bemutatja az egyhengeres Blast t�pus� motorker�kp�rt, mely nagyon j� kritik�kat kap.