N�h�ny hamv�ba holt k�s�rlett�l eltekintve Izsevszkben hozt�k l�tre az els� tervez�irod�t, �s gy�rat, ahol elk�sz�tettek k�t darab, hosszanti f�tengelyes, teh�t keresztben elhelyezett V2-es (Guzzi-elrendez�s�, ikerhengeres), 1200 kcm-es, 24 l�er�s, n�gy�tem� blokkal hajtott, h�romsebess�ges, lemezv�zas �s kard�nhajt�sos protot�pust Izs-1 �s Izs-2 n�ven. A Vlagyimir Mozsarov f�kosntrukt�r nev�vel f�mjelzett motorok k�l�nlegess�ge volt, hogy a v�zszerkezet als� r�sze egyben hangtomp�t�k�nt is szolg�lt. K�s�bb elk�sz�lt az Izs-3-as, a korabeli Neanderhez hasonl� motorker�kp�r protot�pusa, valamint az Izs-4 �s Izs-5 jelz�s�, k�nny�, kismotorok pr�bap�ld�nya is, de a fentiek k�z�l egy sem �rte meg a sz�riagy�rt�st, fejleszt�s�k 1929-ig lez�r�dott.

Az els� nagy teljes�tm�ny� t�pusok ut�n az gy�r vezet�se kisebb motorok gy�rt�s�t hat�rozta el, hogy a t�meggy�rt�st egyszer�s�ts�k. A '30-as �vek els� t�meggy�rt�s� szovjet motorker�kp�rja az L-300-as volt, amelynek gy�rt�s�t a V�r�s Okt�ber �zem kezdte el, majd az Izs folytatta. Ez a t�pus az 1929-es DKW E-300-as, k�thengeres, 7 l�er�s motor m�solata volt, 80 km/h-�s v�gsebess�ggel. Ez volt az els� Izs-jelleg� motorker�kp�r, amely m�r mag�n viselte a DKW �s Adler t�pusok jellegzetess�geit. Ezt k�vette az IZS-8-as, majd az 1951-t�l gy�rtott 49-es, amely h�t �v alatt t�bb, mint f�lmilli� p�ld�nyban k�sz�lt el.

Mozsarov �s tervez�csapata Leningr�dba k�lt�z�tt, ahol l�trehozt�k az orosz t�rsadalom ig�nyeit telibe tal�l� k�zepes m�ret� L-300-as t�pust. Ez a k�t�tem�, 293 kcm-es, hat �s f�l l�er�s motorker�kp�r hasonl�tott a kor DKW-ihoz. Az els� huszon�t p�ld�ny 1930 szeptember�ben elk�sz�lt, majd egy h�nappal k�s�bb megkezd�d�tt a sz�riagy�rt�s. A k�l�nleges, tarajosdugatty�s, a henger mellett kialak�tott t�gul�teres kialak�t�ssal hajtott motorker�kp�rt 1933-t�l az izsevszki ac�lgy�rban is k�sz�teni kezdt�k Izs-7 m�rkejelz�ssel. K�s�bb Izs-8 �s Izs 9 megjel�l�ssel is gy�rtottak az �zemben motorker�kp�rokat, amelyeket az Izs-7 alv�ltozatainak tekinthet�nk. Az Izs-8 a 4,5-r�l 5,8-ra emelt kompresszi�viszonya r�v�n m�r nyolc l�er�s volt, m�g az Izs-9-n�l 350 kcm-re emelt�k a l�kett�rfogatot, �gy a teljes�tm�nyt siker�lt t�z l�er�re fokozni. Az Izs-7 gy�rt�s�nak els� �v�ben, 1933-ban egy neh�z motorker�kp�r fejleszt�se is megkezd�d�tt Izsevszkben. Az amerikai t�pusokhoz hasonl�an hossz�ban elredezett V2-es motor hajtotta ezt a 750 kcm-es, lemezvill�s g�pet. A pr�bap�ld�nyokat NATI-A750 jelz�ssel l�tt�k el, de amikor a sorozatgy�rt�s 1935-ben a podolszki gy�rban megkezd�d�tt, m�r PMZ-A750 k�ddal ker�ltek forgalomba. Izsevszkben a h�bor� els� �veiben tov�bb folytat�dott a fejleszt�s, p�ld�ul 1941-ben m�g megkezdt�k az Izs-12 jel�, 348 kcm-es, 13,5 LE-s, n�gy�tem� t�pus gy�rt�s�t, amit azonban a haditermel�sre val� �t�ll�s miatt hetekkel k�s�bb besz�ntettek. �t �vnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a h�bor�s j�v�t�telk�nt a DKW-gy�rb�l elhozott g�pekkel 1946 febru�rj�ban �jrainduljon Izsevszkben a motorker�kp�rgy�rt�s. Az els� modell a merevv�zas, el�l trap�zvill�s IZS-350 volt, ami az utols� csavarig megegyezett a DKW-NZ350-essel, teh�t k�l�nleges l�gsz�r�vel, k�zi- �s l�bkapcsol�s� v�lt�val, �s laposprofiol� s�rv�d�kkel szerelt�k f�l. A kr�nikus nyersanyaghi�ny miatt a n�metek a h�bor� alatt a s�r�l�kenyebb, �s nehezebb �nt�ttvas blokkra t�rtek �t az NZ350-esn�l, de szerencs�re a Izs 350-et m�r ism�t alum�nium blokkal k�sz�tett�k - a katonai szerelv�nyek, �s a j� nyersanyag rendk�v�l tart�ss� tette a motorker�kp�rokat.

Az Izs-49 nem �j motorker�kp�r, csak az Izs-350 korszer�s�tett v�ltozata volt. A mechanikai r�szleteket �rintetlen�l hagyt�k, csup�n a v�zat m�dos�tott�k az �j els�- �s h�ts� fut�m� befogad�s�hoz. Ekkor ker�lt az Izsre hidraulikus csillap�t�s�, 140 mm hosszan rug�z� els� teleszk�pvilla, valamint a bakteleszk�p �s a leng�villa k�zti �tmenetet t�kr�z� r�vid teleszk�pos, vagy vezet�vill�s kombin�ci�j� h�ts� fut�m�. A 49-es t�pust 1957 v�g�ig gy�rtott�k, ekkor vette �t hely�t az Izs 56-os, amelyet m�r �jabb motorral, �s leng�karos h�ts� vill�val gy�rtottak. Ebb�l a t�pusb�l fejlesztett�k ki 1962-re a Planeta 350-est, aminek elnevez�se az orosz �rhaj�z�s sikereinek �ll�t eml�ket. A Planeta t�pust eg�szen az 1980-as �vek v�g�ig gy�rtott�k. A Planeta Sport v�ltozat a sz�ria 20 LE helyett 32 l�er�t teljes�tett, maximum sebess�ge 140 km/�ra. Ez a t�pus a Mikuni karbur�torral a keleti blokk ifjainak �lma volt. A Planeta t�pusok nyugaton szinte ismeretlenek, annak ellen�re, hogy majdnem 1.200.000 p�ld�nyban k�sz�lt 1962 �s 1971 k�z�tt, a k�s�bbi t�pusokr�l nincs adatunk.

A 350 kcm-es, ikerhengeres Jupiter t�pust az '50-es, '60-as �vek n�met Adler t�pusai inspir�lt�k, ez�rt kev�sb� idej�tm�lt, mint az egyhengeres Planeta. A '70-es �vekb�l sz�rmaz� "344-A" versenymodell telje�tm�ny�t 36 LE-re torn�zt�k fel, �gy sebess�ge megk�zel�tette a 180 Km/h-t.

Az IZS 350 57-K motocross/enduro v�ltozat - b�r nem mutatott t�l nagy elt�r�st a sz�riav�ltozatt�l - csak kevesek kiv�lts�ga volt. A motor v�gsebess�ge 155 km/h.